Középkori temető rejtélye az airport közelében egyre bonyolultabbá válik
A Cardiff repülőtér közelében, egy középkori temető feltárása izgalmas felfedezéseket tartogat az archeológusok számára, akiknek a rejtélyek egyre csak sokasodnak. A 6. vagy 7. századra datált lelőhely felfedezését tavaly jelentették be, és azóta több tucat csontváz került elő, amelyek szokatlan pozíciókban és meglepő tárgyakkal együtt találhatóak. A legújabb kutatások során kiderült, hogy a temetőben eltemetett személyek többsége nő, ami újabb érdekes kérdéseket vet fel a tudósok számára. A csontok kopásának jelei azt mutatják, hogy a nők valószínűleg nehéz fizikai munkát végeztek, ugyanakkor meglepő jelei vannak a gazdagságnak és a luxusnak is.
A temető területének körülbelül felét már feltárták, amely egy jelentéktelen mezőn helyezkedik el a Fonmon-kastély területén. Eddig 39 felnőtt csontvázat találtak, amelyek a vastag mészkőből készült sírokban fekszenek. A teljes elemzés még folyamatban van, de a kutatók úgy vélik, hogy az összes felnőtt csontváz, kivéve egyet, női. Andy Seaman, a Cardiffi Egyetem kutatója, aki a projekt vezetője, elmondta: „Még nem teljesen biztos, hogy mit jelent ez. Lehet, hogy ez a közösség sajátos jellemzője, vagy az is lehet, hogy ez csak egy temető egy szélesebb tájban, esetleg más részeken több férfi van eltemetve.”
A csontvázak mellett két gyermek csontvázát is megtalálták, ami meglepően alacsony szám a korabeli magas csecsemőhalandóságot figyelembe véve. A gyermekek eltemetése különös vonásokkal rendelkezik. Dr. Marion Shiner, a Cardiffi Egyetem archeológusa, rámutatott: „A sírgödör visszatöltésére használt föld színe és állaga eltér az felnőttek sírjaiban található földtől. Sötétebbnek tűnik és organikusabb, ami arra utalhat, hogy eltelt egy kis idő a felnőttek eltemetése és a gyermekek eltemetése között – ez egy újabb rejtély.”
A feltárás során talált tárgyak is hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük, kik voltak ezek az emberek. Az eltemetett sírokban felfedezett cserép- és finom, gravírozott üvegdarabok valószínűleg azt jelzik, hogy a temető látogatói étkezéseket tartottak a holtak mellett. „Az üveg ritka, és ahol megtalálható, ott jelentős státuszú helyek vannak,” mondta Dr. Seaman. „Valószínűleg a Levant területén, Egyiptom környékén készítették, majd Dél-Franciaországban formázták edényekké, és valószínűleg itt borral együtt érkezett.”
A temetkezési szokások is figyelemre méltók, hiszen minden egyes elhunytat gondosan temettek el, egyeseket fekve, másokat guggolva, mindegyiket keletről nyugatra néző pozícióban. Azonban van egy ellentmondás, hiszen egy nőt egy árokba dobtak, ami éles ellentétben áll a többi elhunyt gondos temetésével. A kutatók úgy vélik, hogy ő lehetett egy kitaszított vagy bűnöző. Csontjait laboratóriumi vizsgálatra vitték a Cardiffi Egyetemre, hogy többet megtudjanak róla. Dr. Katie Faillace, az osteológus, úgy véli, hogy a nő a 30-as vagy 40-es éveiben járt. Csontvázának állapotából kiderül, hogy korábban eltört a karja, és a foga is fertőzött volt, amely fájdalmas lehetett.
A kutatók most részletesebb elemzés alatt tartanak tíz csontvázat. Az eddigi eredmények szerint a temetőben eltemetett emberek nem csupán a közeli területről származnak, hanem Wales különböző részeiről és valószínűleg Dél-Angliából is. További DNS-elemzések fogják megmutatni, hogy bármelyikük rokon-e. A csontvázak fogai különösen érdekesek, mivel azok egyedi nyilvántartást adnak arról, hogy az egyén mit evett a weaning időszakától kezdve egészen a haláláig. „Nagyon következetes étrendjük volt, főként szénhidrátokkal, de kevés hússal,” mondta Dr. Faillace. „És ez igaz a gyermekkoruktól felnőttkorig, amit a populáción belül is megfigyelünk. De halat egyáltalán nem ettek. Amint a rómaiak eltávoznak, a halas ételek hiánya egyre nyilvánvalóbbá válik, ami egy újabb nagy rejtély.”
A feltárás ezen a nyáron folytatódik, és az archeológusok elkezdik felfedezni a temető másik felét is. Andy Seaman reméli, hogy a helyszín által felvetett kérdésekre választ tudnak adni. „Azt szeretnénk megérteni, hogy kik voltak az egyes egyének a temetőben, de emellett a tágabb közösség történetét is megismerni,” mondta. „Sok mindent tudunk a királyok és királynők életéről, de sokkal kevesebbet a hétköznapi emberekről. Soha nem volt lehetőségünk ennyire részletesen feltárni egy közösséget és annak érdekes kapcsolatait.” Jelenleg azonban sok megoldatlan ellentmondás marad még a kutatók előtt.
