Tudósok az űrből figyelik a mikroszkopikus tengeri élőlényeket
A tudósok szerint a tenger vízének színében tapasztalható apró eltérések lehetővé teszik számukra, hogy az űrből számolják meg a rendkívül fontos, de apró antarktiszi tengeri élőlényeket. A kutatás fókuszában az antarktiszi krill áll, amely mindössze néhány centiméter hosszú, és a Föld egyik legelterjedtebb és legfontosabb állata. Ezek a kis élőlények táplálékául szolgálnak számos tengeri vadon élő állatnak, beleértve a bálnákat, pingvineket, fókákat és tengeri madarakat is. A környezetvédelmi tudósok azonban aggódnak amiatt, hogy a halászat és a klímaváltozás negatívan befolyásolhatja a krill állományt, ezért új módszerek kidolgozására van szükség a monitorozásukhoz.
Rod Downie, a WWF-UK, azaz a World Wildlife Fund brit szervezetének fő sarkvidéki tanácsadója kifejtette: „Az antarktiszi krill a Déli-óceán szuperhőse.” Kiemelte, hogy ezek a kicsi, elhallgatott hősök olyan hihetetlen tengeri életet tartanak fenn, de a klímaváltozás és a fenntarthatatlan halászat veszélybe sodorja őket. A Strathclyde Egyetem, a WWF és a Brit Antarktiszi Felmérés (BAS) kutatói új módszert dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy műholdak segítségével meghatározzák, hány krill él az Antarktisz körüli óceánban. A kulcs a tenger vízének fényelnyelési képességében rejlik, amely változik attól függően, hogy hány krill úszik benne.
Cait McCarry, a Strathclyde Egyetem kutatója, nemrégiben tért haza egy antarktiszi útról, ahol krilleket fogott, hogy megmérje az ennek hatását. „Kezdünk a tenger vízével, majd hozzáadunk egy krillet, és mérjük, hogy mennyi fényt nyel el a víz” – magyarázta. „Ezután hozzáadunk egy másik krillet, és újabb mérést végzünk.” A kutatók szerint a krill sűrűségének színváltozást okozó hatásának pontos elemzése lehetővé teszi számukra, hogy műholdak segítségével készítsenek pillanatfelvételeket a krill népességéről, így figyelemmel kísérhetik ezt az állományt az űrből.
A krill táplálékául szolgál a Föld legnagyobb állatainak, köztük az óriási bálnáknak, amelyek több ezer kilométert vándorolnak, hogy Antarktisz körüli vizekben táplálkozhassanak. Ezen kívül a krill a egészséges óceán alapját képezi, része egy erényes ciklusnak: a bálnák krillet esznek, a krill mikroplanktonokat fogyaszt, amelyek a tengeri jégben élnek, és ezek a növények a növekedésük során a bolygó felmelegedéséért felelős szén-dioxidot is elnyelik. Amikor a bálnák ürítenek (hatalmas mennyiségben), az táplálja a bolygó hűtéséért felelős tengeri növényeket.
Azonban ahogy a globális felmelegedés miatt emelkednek az óceán hőmérsékletei, a környezetvédelmi tudósok aggódnak amiatt, hogy ez a ciklus megszakadhat, és hogy a krill sebezhetővé válhat. Downie hangsúlyozta: „Sürgősen jobban kellene kezelni a halászatot és védeni a krill élőhelyeit a tengeri védett területek hálózatán belül. Ez a projekt új eszközöket adhat a kezünkbe, hogy figyelemmel kísérhessük és megóvhassuk ezt a létfontosságú fajt.”
A kutatások folytatódnak, és a tudósok remélik, hogy az új technológia révén képesek lesznek jobban megérteni és védelmezni ezt a különleges ökoszisztémát, amely nemcsak az antarktiszi vizek, hanem az egész bolygó számára alapvető fontosságú. Az antarktiszi krill tehát nem csupán egy kis tengeri élőlény, hanem a tenger életének kulcsfontosságú szereplője is, amelynek védelme elengedhetetlen a jövőnk szempontjából.
