Putyin szigorú biztonsági intézkedések mellett vezeti a Győzelem Napja ünnepségét Moszkvában
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, a Vörös téren rendezett felvonulással vezette a győzelem napja alkalmából tartott megemlékezéseket, miközben a fővárost az ukrán támadások célozták meg az utóbbi napokban. A rendezvényen részt vett Hszi Csinping, Kína elnöke is, aki Putyinnal együtt üdvözölte a több ezer katonát és több mint húsz nemzetközi vezetőt. Putyin beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország emlékezik a második világháború tanulságaira, és összekapcsolta a múlt eseményeit a jelenlegi, Ukrajna ellen indított invázióval, amely már a negyedik évébe lépett. Az elnök kijelentette, hogy az egész orosz nép mögött áll az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett hadművelet.
A győzelem napi felvonulás újdonsága volt, hogy először vettek részt harci drónokat szállító teherautók, ami az ukrajnai konfliktus során széles körben alkalmazott dróntechnológia jelentőségére utal. Oroszország egy háromnapos, egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg, amely egybeesett a győzelem napjának ünneplésével, de Ukrajna ezt a lépést „színjáték”-nak minősítette. Kijev a tűzszünetet hamisítványnak nevezte, és vádolta Oroszországot, hogy több ezer támadást indított a tűzszünet életbe lépése óta. Oroszország ezzel szemben azt állította, hogy betartotta a tűzszünetet, és Ukrajnát vádolták a tűzszünet megsértésével.
Friedrich Merz, Németország új kancellárja, reménykedett abban, hogy a közeljövőben teljes tűzszünetet sikerül megállapítani, és megjegyezte, hogy a tűzszünet szombat éjfélkor véget ér, de lehetőség van annak 30 napra való meghosszabbítására is. A moszkvai központban fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, mivel Oroszország a Szovjetunió győzelmét ünnepelte a náci Németország felett. Putyin beszéde előtt Oleg Szaljukov, a szárazföldi csapatok parancsnoka, 11 000 katonát vonultatott fel a Vörös téren, köztük körülbelül 1500-at, akik Ukrajnában harcoltak. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország „romolhatatlan gátat jelent a nácizmus, a ruszofóbia és az antiszemitizmus ellen”, miközben folyamatosan hamisan utalt Ukrajna vezetésére, mint nácikra.
A rendezvényen 27 világvezető vett részt, de Kína vezetőjének, Hszi Csinpingnek a jelenléte volt a legfigyelemreméltóbb, aki a Vörös téren több mint 100 kínai katona kíséretében vonult fel. Hszi Csinping, aki narancssárga és fekete Szent György-szalagot viselt, amelyet Oroszország a katonai dicsőség szimbólumának tekint, a két ország közötti kapcsolatokat a legmagasabb szintre emelkedettnek nevezte. Oroszország kelet felé való elmozdulását alátámasztotta Észak-Korea, Vietnam és Mongólia katonai kontingensei is, noha az észak-koreaiak nem vonultak fel a felvonuláson.
A rendezvény résztvevői között volt Luiz Inácio Lula da Silva, Brazília elnöke, Nicolás Maduro, Venezuela elnöke, valamint Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke, és Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke, aki az egyetlen EU-s vezető volt, aki Moszkvába látogatott. Az EU külpolitikai vezetője, Kaja Kallas korábban világossá tette, hogy az EU tagállamai és a csatlakozásra aspiráló országok vezetőinek nem szabad részt venniük az eseményen, figyelembe véve Oroszország háborús lépéseit Ukrajna ellen.
Putyin számára Hszi Csinping jelenléte a győzelem napján jelentős politikai siker, és elismerően nyilatkozott Kína népéről, miközben tiszteletét fejezte ki a második világháborús szövetségesek iránt. Míg a kínai erők kiemelt szerepet játszottak Japán ellen, Tajvan kormánya kijelentette, hogy Peking és Moszkva eltorzította a történelmet, hangsúlyozva, hogy a kommunista erők nem játszottak jelentős szerepet a háborúban.
A felvonuláson számos orosz katonai felszerelés is részt vett, beleértve a Yars rakétarendszereket, harckocsikat és páncélozott szállító járműveket, valamint a rendezvényt hat Su-25 katonai repülőgép átrepülése zárta. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij korábban figyelmeztetett, hogy nem tudja garantálni a rendezvényen részt vevők biztonságát, és arra kérte az államfőket, hogy ne utazzanak Moszkvába.
Zelenszkij a csütörtöki esti beszédében bejelentette, hogy Ukrajna „kész a teljes tűzszünetre azonnali hatállyal”, de ennek valósnak kell lennie, elkerülve a rakéta- és dróntámadásokat. Felhívta Oroszországot, hogy támogassa a tűzszünetet és bizonyítsa, hogy hajlandó véget vetni a háborúnak. Az ukrán kormány vádolta Oroszországot, hogy a tűzszünet életbe lépése óta több ezer alkalommal megsértette saját megállapodását, és a tűzszünet második napján csaknem 200 összecsapás történt a frontvonalon, emellett tizennyolc orosz légi támadást és majdnem négyezer orosz tüzérségi lövéseket jelentettek. Zelenszkij folyamatosan elutasította Putyin javaslatait, és hosszabb, legalább 30 napos tűzszünetet sürgetett, amelyet Európa és az Egyesült Államok szövetségesei is támogatnak.
