Ki lesz az első a humanoid robotok fejlesztésében?
Egy ragyogó tavaszi reggel van Hannoverben, Németországban, és éppen egy robotot készülök megismerni. Meghívást kaptam, hogy meglátogassam a G1 nevű humanoid robotot, amelyet a kínai Unitree cég fejlesztett ki, a Hannover Messe-n, a világ egyik legnagyobb ipari szakkiállításán. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon elérhető többi humanoid robot. Mozgása rendkívül folyékony és ügyes, így nem meglepő, hogy videók a táncos teljesítményeiről és harcművészeti bemutatóiról vírusként terjedtek el az interneten. Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési vezetője távolról irányítja. Elmagyarázza, hogy a vásárlóknak minden G1-et külön kell programozniuk az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak mellette, megállnak, és aktívan próbálnak kapcsolatba lépni a G1-gyel, ami sok más bemutatott gépre nem mondható el. Kinyújtják a kezüket, hogy kezet rázzanak vele, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátrahajlik, és elnézést kérnek, ha nekik ütköznek. Valami van a G1 emberi formájában, ami, bár kissé rémisztő, mégis megnyugtató hatással bír az emberekre.
A Unitree csupán egy a világ számos cégének sorában, amelyek humanoid robotok fejlesztésével foglalkoznak. A potenciál óriási – a vállalkozások számára olyan munkaerőt ígér, amelynek nincs szüksége szabadságra vagy fizetésemelésre. Emellett akár a legújabb háztartási gép is lehet. Ki ne akarna egy olyan gépet, amely elvégzi a mosást és bepakolja a mosogatógépet? Azonban a technológia még mindig messze van attól, hogy ez megvalósuljon. Míg a robotkarok és mobil robotok már évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, ezekben a munkahelyekben a körülmények kontrollálhatók és a munkavállalók biztonságban tarthatók. Egy humanoid robot bevezetése egy kevésbé kiszámítható környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal nehezebb feladat. Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, de ez potenciálisan veszélyessé is teheti őket – egy rossz pillanatban való elesés súlyos következményekkel járhat. Még sok munkát kell végezni azokon a mesterséges intelligencia rendszereken, amelyek egy ilyen gépet irányítanának. A Unitree egy szóvivője elmondta a BBC-nek, hogy az AI egyszerűen még nem érte el azt a áttörési pillanatot, amely szükséges lenne a komplex feladatok logikus megértéséhez és végrehajtásához.
Jelenleg a G1-et kutató intézeteknek és technológiai cégeknek forgalmazzák, amelyek a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztéseikhez. A vállalkozók egyelőre a humanoid robotokra összpontosítanak a raktárakban és gyárakban. Az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő példa Elon Musk, aki humanoid robotot fejleszt a Tesla nevű autógyártó cégével. Januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak gyártani az évben, és azt várja, hogy hasznos feladatokat látnak el a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló úton járnak; például a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárában, míg a dél-koreai Hyundai tízezernyi robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásárolt meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan céget követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek – ezek két karos és két lábas robotok. Ha a definíciót kiterjesztjük azokra a robotokra, amelyek két karjuk van, de kerekeken mozognak, akkor már több mint 100 céget figyel. Andersson úgy véli, hogy a kínai vállalatok dominálni fognak a piacon, mivel Kínában hatalmas a robotika ellátási lánca és ökoszisztémája, ami megkönnyíti a fejlesztéseket és a kutatás-fejlesztést. A Unitree ezt az előnyt hangsúlyozza – a G1 ára 16 000 dollár (körülbelül 12 500 font), ami viszonylag olcsónak számít a robotok között. Andersson hangsúlyozza azt is, hogy a befektetések az ázsiai országokat részesítik előnyben. Egy nemrégiben készült jelentés szerint a humanoid robotokra fordított összes finanszírozás közel 60%-át Ázsiában teremtették meg, míg az Egyesült Államok a maradékot vonzotta.
Az amerikai és európai robotgyártók számára a verseny nehézségeket jelent, hiszen az egyes cégek kénytelenek Kínából beszerezni az alkatrészeket. Bren Pierce, aki három robotikai céget alapított, a legújabbat, a Kinisi-t, nemrégiben indította el, és a KR1 robotot mutatta be. A robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, de gyártását Ázsiában végzik. Pierce megjegyzi, hogy a probléma az, hogy európai vagy amerikai cégként az alkatrészeket Kínából kell beszerezni, ami logikátlanná teszi a gyártást. Emellett a KR1 nem humanoid formájú, mivel raktárakban és gyárakban fogják használni, így lábak nélkül tervezték. Pierce filozófiája az, hogy a lehető legtöbb alkatrészt a piacon elérhető, tömegesen gyártott termékekből szerezze be, így a robot hatékonyan és gazdaságosan működhet.
A kérdés továbbra is az, hogy vajon a robotok valaha is eljutnak-e a gyárakból az otthonokba. Pierce optimista, de elismeri, hogy ez még távol van. „Az én hosszú távú álmom az utóbbi 20 évben az volt, hogy megépítsem a mindent elvégző robotot. Ez volt a doktori kutatásom alapja, és valóban úgy gondolom, hogy ez a végső cél, de nagyon összetett feladat,” mondja Pierce. „Azt hiszem, végül el fognak jutni az otthonokba, de ez legalább 10-15 év múlva fog bekövetkezni.”
