Bemutatkozik Robert Prevost, a legújabb XVI. Leo pápa
A Szent Péter-bazilika erkélyéről még a hivatalos bejelentés előtt hallatszottak a „Viva il Papa” – azaz „Éljen a pápa!” – kiáltások a tömegből. Robert Francis Prevost, a 69 éves amerikai származású pap lett a 267. pápa, aki Leo XIV néven ismertté vált. Ezzel a választásával történelmet írt, hiszen ő az első amerikai, aki betölti ezt a tisztséget, noha jelentős ideig latin-amerikaiként is tekinthetünk rá, mivel éveken át misszionáriusként dolgozott Peruban. Prevost 1955-ben Chicagóban született spanyol és francia-olasz származású szülők gyermekeként. Gyermekkorában ministráns volt, majd 1982-ben szentelték pappá. Három évvel később Peruba költözött, de rendszeresen látogatta az Egyesült Államokat, ahol plébánosként és prior-ként tevékenykedett szülővárosában. Prevostnak perui állampolgársága is van, és szeretik őt azok, akik a marginalizált közösségekkel dolgoztak, hiszen hídakat épített közöttük.
Tíz évet töltött el helyi plébánosként és tanárként egy trujillói szemináriumban, Északnyugat-Peruban. Amikor először szólalt meg pápaként, mély tisztelettel emlékezett meg elődjéről, Ferenc pápáról. „Még mindig halljuk fülünkben Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangját, aki megáldott minket” – mondta. „Egyesülve és kéz a kézben Istennel, haladjunk együtt” – mondta a lelkes tömegnek. A pápa szót ejtett az Ágoston-rendi közösségben betöltött szerepéről is. 2014-ben Ferenc pápa Chiclayo püspökévé nevezte ki Peruban. Prevost jól ismert a bíborosok körében, mivel a Latin-Amerikai Püspöki Dikasztérium prefektusaként fontos szerepet játszott a püspökök kiválasztásában és felügyeletében. 2023 januárjában érsekké nevezték ki, és néhány hónapon belül bíborossá is vált.
A figyelem most Leo XIV nyilatkozataira összpontosít, hogy vajon folytatja-e elődje reformjait a római katolikus egyházban. Prevostot úgy tartják számon, hogy osztja Ferenc pápa nézeteit a migránsokról, a szegényekről és a környezetről. Egykori szobatársa, John Lydon, a BBC-nek úgy nyilatkozott Prevostról, mint „nyitott”, „levegőben élő” és „nagyon aggódó a szegényekért”. Prevost saját háttéréről elmondta, hogy bevándorló családban nőtt fel, és katolikus neveltetést kapott. „Az Egyesült Államokban születtem… De a nagyszüleim mind bevándorlók voltak, franciák, spanyolok… Nagyon katolikus családban nevelkedtem, mindkét szülőm aktívan részt vett a plébánián” – mondta.
Bár Prevost az Egyesült Államokban született, a Vatikán a második pápának nevezte őt az amerikai kontinensről (Ferenc pápa argentin volt). Az utóbbi hónapokban úgy tűnik, hogy Prevost kihívta az Egyesült Államok alelnökének, JD Vance-nek a nézeteit. Egy közösségi média fiók, amely az ő nevében működik, megosztotta a Trump-adminisztráció által egy amerikai lakost El Salvadorba deportáló intézkedést bíráló posztot, valamint egy Vance-nek a Fox Newsnak adott interjúját kritizáló véleménycikket. „JD Vance téved: Jézus nem kér minket arra, hogy rangsoroljuk a szeretetünket mások iránt” – olvasható a posztban, amely a National Catholic Reporter weboldalán megjelent kommentár címsorát ismételte meg. A BBC megkereste a Vatikánt, hogy megerősítse, hogy az fiók Prevosté, de még nem kaptak választ.
Peruban töltött ideje alatt Prevost sem tudta elkerülni a szexuális zaklatási botrányokat, amelyek beárnyékolták az Egyházat, noha püspöksége hevesen tagadta, hogy bármilyen eltussolásban részt vett volna. A Leo név választásával Prevost a dinamikus társadalmi kérdések iránti elkötelezettségét fejezte ki, ahogy azt a szakértők is megjegyezték. Az első Leo pápa, akinek pápasága 461-ben ért véget, Attila hun királlyal találkozott, és meggyőzte őt, hogy ne támadja meg Rómát. Az utolsó Leo pápa az Egyházat 1878 és 1903 között vezette, és jelentős hatású írást tett közzé a munkavállalói jogokról.
A bostoni egyházmegye korábbi érseke, Seán Patrick O’Malley blogján úgy fogalmazott, hogy az új pápa „olyan nevet választott, amely széles körben a társadalmi igazságosság hagyományához kapcsolódik”. Leo XIV homoszexuálisokkal kapcsolatos nézetei még nem világosak, de egyes csoportok, beleértve a konzervatív bíborosi kart, úgy vélik, hogy ő talán kevésbé támogató, mint Ferenc. Leo XIV támogatta Ferenc pápa döntését, amely lehetővé tette a nők részvételét a Püspöki Dikasztériumban. Prevost hangsúlyozta, hogy a nők jelenléte „jelentősen hozzájárul a döntéshozatali folyamathoz”.
A klímaváltozásról beszélve Prevost azt mondta, hogy elérkezett az idő, hogy „a szavakból tettek felé haladjunk”. Felhívta az emberiséget, hogy építsenek „visszautasító kapcsolatot” a környezettel. A pápaságának első heteiben már látható volt, hogy az új pápa szorgalmazza a konkrét intézkedéseket, mint például napelemek telepítése és elektromos járművek használata a Vatikán területén. Anna Rowlands, a pápa közeli munkatársa megjegyezte, hogy Leo XIV „kissé túlterhelt”, de nyugalma is „intenzívebbé vált”. A római katolikus egyház salfordi püspöke üdvözölte az első amerikai pápa megválasztását, hangsúlyozva Prevost jelentőségét a katolikus közösségben.
