Az élet lehetőségei más bolygókon és a humánumra gyakorolt hatásai
A tudományos felfedezések világában vannak olyan pillanatok, amelyek nem csupán a tudásunkat bővítik, hanem mélyen megváltoztatják a gondolkodásunkat is, hiszen rávilágítanak a Világegyetem méreteire és a helyünkre abban. Ilyen mérföldkő volt, amikor először érkeztek képek a Földről, és most újabb fordulópont következhet be, miután felfedeztek egy gázt egy másik bolygón, a K2-18b-n, amely a Földön egyszerű tengeri organizmusok által termelődik. Prof. Nikku Madhusudhan, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének vezetője szerint ez a felfedezés közelebb hozta a valódi idegen élet megtalálásának lehetőségét, ami forradalmasíthatja a tudományos diskurzust és az emberi pszichét.
A kutatók által talált gáz olyan alapvető kérdésekre adhat választ, mint például létezik-e élet máshol a Világegyetemben, és ha igen, ez hogyan formálja az emberiséget. Az emberek évszázadok óta mesélnek olyan lényekről, akik az égbolton élnek. A 20. század elején a csillagászok úgy vélték, hogy egyenes vonalakat látnak a Mars felszínén, ami azt a spekulációt keltette, hogy a közeli bolygón egy fejlett civilizáció lehet. Ekkoriban a nyugati kormányok félelmet keltettek a kommunizmus terjedéséről, így a földönkívüli látogatókat gyakran fenyegetésként ábrázolták.
Az elmúlt évtizedekben azonban a legújabb felfedezések nem a Marsról vagy a Vénuszról érkeztek, hanem olyan bolygókról, amelyek száz trillió mérföldre keringenek távoli csillagok körül. A NASA korábbi kutatásai az élet nyomai után elsősorban a Marsra összpontosítottak, de 1992-ben megváltozott a helyzet, amikor felfedezték az első bolygót, amely egy másik csillag körül keringett. Azóta csaknem 6000 extraszoláris bolygót azonosítottak, sokan közülük gázóriások, mint a Jupiter és a Saturnusz.
Az exobolygókkal kapcsolatos kutatások során a tudósok elkezdtek olyan műszereket kifejleszteni, amelyek képesek elemezni az atmoszférájuk kémiai összetételét. E cél érdekében igyekeztek a távoli világok atmoszféráján átszűrődő csillagfény apró részleteit rögzíteni, hogy az élő organizmusok által előállított molekulák, az úgynevezett biosignaturák nyomait megtalálják. Ezen a téren a NASA James Webb Űrtávcsöve, amely a K2-18b bolygón felfedezte a gázt, forradalmi lépésnek számít, hiszen ez a legnagyobb teljesítményű űrtávcső, amely valaha készült.
Némi korlátozással azonban szembesülnek, mivel a JWST nem képes észlelni olyan kicsi bolygókat, mint a Föld, vagy a szülőcsillagukhoz túl közel keringő égitesteket. A NASA ezért tervezi a Habitable Worlds Observatory (HWO) építését, amely a 2030-as években fog üzembe lépni, és képes lesz hasonló bolygók atmoszférájának megfigyelésére. Ezen kívül az Európai Déli Obszervatórium is hamarosan üzembe állítja az Extremely Large Telescope-t (ELT), amely a világ legnagyobb tükreivel képes részletesebb adatokat szolgáltatni a bolygók légköréről.
Prof. Madhusudhan reméli, hogy két éven belül elegendő adatot gyűjt össze ahhoz, hogy bizonyítani tudja a K2-18b légkörében található biosignaturák létezését. Azonban, ha ezt eléri, az nem ünneplést hoz, hanem újabb tudományos vitákat fog generálni arról, hogy ezek a biosignaturák nem élőlények által is keletkezhetnek. A tudományos konszenzus fokozatosan elmozdulhat az élet létezése mellett, ahogy egyre több adat gyűlik össze.
A tudósok megfigyelései alapján a Földön kívüli élet felfedezése nem csupán a tudományos diskurzus új szintjét jelentené, hanem mély hatással lenne a társadalmi és kulturális elképzeléseinkre is. A felfedezés lehetősége, hogy más világok is élőlényeknek adhatnak otthont, hatalmas változást idézhet elő az emberi pszichében, és újraértelmezheti helyünket a Világegyetemben. Prof. Madhusudhan szavai szerint, ha egyszer megtaláljuk az élet nyomait, az nem csupán fizikailag, hanem lélekben is közelebb hozhat minket egymáshoz, eltüntetve a politikai és földrajzi határokat.
A tudományos közösség számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy képesek legyünk megérteni, miként alakultak ki az élet feltételei az univerzumban, és hogyan jutottunk el a komplex életformákig. A jövőbeli küldetések, mint például az ESA ExoMars rover vagy a NASA Dragonfly, célja, hogy közelebb hozzák az emberiséget a válaszokhoz, amelyek a múltban foglalkoztatták a tudósokat, és amelyek továbbra is izgalmas kérdéseket vetnek fel a jövőre nézve.
