Az AI-t elutasítók: az emberek, akik nemet mondanak a technológiára
Sabine Zetteler, egy londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan elutasítja az mesterséges intelligencia (AI) használatát, és véleménye megerősíti, hogy sokan osztják aggodalmait az AI terjedésével kapcsolatban. Zetteler úgy véli, hogy az AI által generált tartalmak, legyenek azok hírek, zeneszámok vagy bármilyen más kreatív produktum, elveszik az emberi érintést és az egyediség varázsát. „Nem értem, miért kellene olvasnom valamit, amit valaki nem volt hajlandó megírni” – mondja Zetteler, amely jól tükrözi az AI-val kapcsolatos fenntartásait.
Zetteler ügynöksége körülbelül tíz alkalmazottal dolgozik, akik közül néhányan teljes, mások részmunkaidős beosztásban vannak. Számára az AI nemcsak a munkaerőpiacot érinti, hanem az iparági normákat és a kreatív munkát is. „Mi értelme van annak, hogy olyan dolgokat küldjünk el, amit egy gép írt?” – fogalmazza meg kérdését. Zetteler hangsúlyozza, hogy az emberi kapcsolatok és a kreatív kifejezés a vállalkozása alapját képezik, és úgy érzi, hogy az AI bevezetése csökkenti a munka értékét.
A mesterséges intelligenciát robbanásszerűen elterjedt a ChatGPT megjelenésével, amely 2022 végén vált elérhetővé. Azóta a ChatGPT és hasonló szolgáltatások népszerűsége meredeken nőtt, havi szinten több mint öt milliárd látogatót vonzva. A szoftvercég, a Semrush, adatai szerint a ChatGPT használata rendkívül energiaigényes, és a Goldman Sachs jelentése szerint egyetlen ChatGPT kérdés megválaszolása körülbelül tízszer annyi elektromos energiát igényel, mint egy Google keresés. Ez az információ aggodalmat keltett sokakban, akik a környezeti hatásokra is figyelnek.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa Londonban, szintén elutasítja az AI-t, mondván, hogy az ellentétes az üzleti modelljével, amely az emberi kapcsolatokra épít. „Az AI lelkület nélküli, és nem tudja pótolni azt az emberi kapcsolatot, ami a munkám alapja” – mondja Achery. Emellett aggasztja az AI működéséhez szükséges óriási energiafogyasztás, amely szerinte sokakat nem érdekel, pedig ez komoly környezeti problémákat vet fel.
Zetteler és Achery véleménye megmutatja, hogy sokan a társadalmi hatásokat is figyelembe veszik, amikor az AI-ról van szó. Zetteler elismeri, hogy az AI bizonyos esetekben hasznos lehet, például a vak emberek számára, akik így hozzáférhetnek az írott anyagokhoz, de hosszú távon úgy érzi, hogy a társadalom számára nem hoz előnyöket. „Ha a munkahelyem szempontjából mérjük a sikert, az már nem az igazi érték” – mondja.
Az AI használatának elutasítása nem mindenki számára lehetséges. Jackie Adams, aki digitális marketingben dolgozik, kezdetben szintén ellenállt az AI-nak, de miután kollégái elkezdték használni, kénytelen volt követni őket, hogy versenyképes maradhasson. „Azt hittem, hogy az AI használata lustaság, de rájöttem, hogy ha nem alkalmazom, akkor lemaradok” – mondja. Most már úgy véli, hogy az AI segíthet a munkájában, például a szövegfinomításban és a képszerkesztésben.
James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, figyelmeztet, hogy az AI használatának elkerülése már nem lehetséges, mivel a technológia egyre inkább beleépül a mindennapi életbe. „Ha meg akarjuk érteni, miért hoztak egy döntést, akkor szükség van az emberekre, de sok területen, például az időjárás-előrejelzésben, az AI már a jövő” – mondja Brusseau.
Az AI térnyerése sok ember számára aggodalomra ad okot, hiszen úgy tűnik, hogy a technológiai fejlődés gyorsan felülírja a hagyományos értékeket és normákat. A szakértők és a felhasználók között egyre inkább érezhető a feszültség, amely az emberi kreativitás és a gépi intelligencia közötti ellentétből fakad. Míg egyesek az AI-t a munka hatékonyságának növelésére használják, mások úgy érzik, hogy ezzel elveszik az emberi érintést és az egyediséget a munka világából.
