Amennyiben információt szeretne kapni rendszeresen e-mailben az Expedíció eseményiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Magyar kutatók az Antarktiszon

A csillagászati fényképezésben úttörőnek számító Weinek László professzor a Vénusz bolygó napkorong előtti elvonulását vizsgáló expedíció tagjaként jutott el a Kerguélen-szigetekre 1874-75-ben. Ez igen nagy teljesítménynek számított abban az időben, amikor Ross-kapitány sikertelen hódító útjai nyomán a tudományos világ kezdett belenyugodni a távoli dél megközelítethetetlenségébe. S bár akkoriban a Kerguélen-szigetektől délebbre már majdnem 30 fokkal is jártak hajók, magyarok közül az első igazi déli, "antarktiszi" utazás krónikáját Weinek adta közzé a Természet-tudományi Közlönyben, 1878-ban. Aztán hosszú szünet következett. 1957-ben, az első Nemzetközi Geofizikai Évben viszont már két magyar származású meteorológus is dolgozott az Antarktiszon: Fazekas István az amerikai Amundsen-Scott bázison, és Bolza Alfonz az ausztrál Mawson állomáson. Boda János orvos 1958-ban kapcsolódott be az ausztrál Antarktisz kutatásokba. Öt évet töltött a Déli-sarkvidéken, az Anderby-földön hegyet is neveztek el róla. Az első hivatalosan kiküldött magyar, Titkos Ervin a 9. szovjet antarktiszi expedíció meteorológusaként érkezett a Mirnij-állomásra, 1964. január közepén. Ott töltötte a telet, és a következő év januárjában Hirling György váltotta őt. A 11. szovjet antarktiszi expedícióval a Mirnijre érkező Barát József találkozott a Csehszlovák Akadémia megbízásából a Novolazarevszkaja állomáson áttelelt Pintér István geofizikussal. Barát 1966 telét töltötte a Mirnijen, majd sikerült átrepülnie a kontinens belsejében és egyben a Föld geomágneses pólusán létesített Vosztok állomásra, hazafelé pedig látogatást tett a Mologyozsnaja és a Novolazarevszkaja állomásokon is. Az Antarktisz első magyarjai tehát főleg meteorológusok voltak, akik a nemzetek összefogását jelképező szovjet expedíciók tagjaként dolgoztak 1-1 évet a Mirnij állomáson. Mivel szovjet segítség nélkül ekkoriban még lehetetlennek tűnt eljutni a sarkvidékre, Rockenbauer Pál, a Magyar Televízió szerkesztője is ezt az utat választotta. 1968-69 nyarán kooprodukciós szerződés alapján filmet készítettek Szabados Tamás operatőrrel, amely nem csak az orosz közönséget, hanem elsőként a magyar tévénézőket is elkalauzolta a kontinens peremi Mirnij-állomásra. Rockenbauer berepült a Vosztokra, majd 1969 nyárvégén hazatartó hajójuk kikötött a King George-szigeten, az orosz Bellingshausen-állomáson is. "A Déli Sarkvidéken jártunk" című filmet, amelyben a hosszú hajóút eseményeit, az állomásokat és a környező területek élővilágát is megörökítették 197.-ben mutatta be a Magyar Televízió. Több, mint 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét magyar filmesek dolgozhassanak Bellingshausen környékén és messzebb, a King George-sziget érintetlen oázisaiban.
A '70-es években sajnos véget ért kutatóink folyamatosnak mondható sarkvidéki jelenléte. 1971-ben Vissy Károly meteorológus egy tengeri expedíció résztvevője volt az Antarktisz környéki vizeken, 1975-ben pedig az első magyar nő, Farkas Edit meteorológus, ózonkutató töltött két hetet a Ross-szigeti Scott és az amerikai McMurdo-állomáson.
Pándi Ferenc meteorológus 1978-ban az utolsó magyar volt, aki még eltölthetett egy évet a szovjet kutatók között. 1985-86-ban G.-Tóth László hidrobiológus nyári expedíció keretében, szovjet óceánjárón dolgozott a délsarki vizeken, majd a '90-es évek második felében Oszkó László geofizikus már német tengeri kutatóút résztvevőjeként jeleskedett. Az utóbbi években több külföldi honfitársunk is dolgozott a Déli-sarkvidéken (pl. Papp Éva geofizikus 2003-ban). Természetesen számos hazánkfia vetődött el az Antarktiszra, mint idegenvezető, szakács, zenész vagy egyszerűen turista, de róluk nincsenek pontos információink. Számításaink szerint kutatók és kalandorok lehetünk úgy 1-2 százan. Ha azonban azt tekintjük, hogy az utóbbi 40 év alatt alatt több mint 3000 lengyel kutató és technikus tartózkodott az Antarktiszon, nincs okunk jelentős magyar antarktiszi múltról beszélni.

Ismetetterjesztő könyv az Expedíció kalandjairól és az Antarktisz rejtelmeiről, a Generalpress kiadásában.
FIGYELMEZTETÉS! Az oldalon található információk bármilyen formában történő
ismételt megjelenítése vagy másolása az üzemeltető engedélye nélkül szigorúan tilos!
Copyright ©2002-2005 Magyar Antarktisz Program 2005. Minden jog fenntartva.
Készítette:    www.erise.hu