
Szovjet űrhajó készül a Földre zuhanásra
A szovjet korszakból származó űreszköz egy része várhatóan szombaton, május 10-én visszatér a Földre, miután több mint ötven évig keringett az orbitális pályán. A Kosmos 482 nevű űreszközt 1972-ben indították el, hogy a Vénuszra szálljon, de nem tudta elhagyni az alacsony Föld körüli pályáját, így négy darabra tört. Az amerikai űrügynökség, a NASA szerint az egyik darab, amely valószínűleg a leszálló egység, belép a Föld légkörébe, és egy része talán megélheti a visszatérést anélkül, hogy teljesen elégne.
Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint a visszatérés körülbelül 09:16 BST-kor várható, azonban ez az időpont több órát is eltérhet. A re-entryvel kapcsolatban sok a bizonytalanság, például az, hogy hol fog földet érni. Ha azonban bármilyen része túlélné a visszatérést, figyelembe kell venni, hogy a Föld 70%-át víz borítja, így valószínűtlen, hogy jelentős károkat okozna. Stijn Lemmens, az Európai Űrügynökség vezető űrszemét-mitigation elemzője megjegyezte: „Sokkal valószínűbb, hogy megnyeri a lottót, mint hogy eltalálja ezt a űrszemetet.”
A leszálló kapszula egy durva, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter széles és közel fél tonnát nyom. Ezt az űreszközt úgy alakították ki, hogy ellenálljon a Vénusz légkörének szélsőséges hőmérsékletének és nyomásának, ami robusztus hőpajzsot és tartós szerkezetet biztosít. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, hogy a kapszula talán túlélheti a Föld légkörén keresztüli ellenőrizetlen süllyedést.
A kapszula ejtőernyő rendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való süllyedés lassítására terveztek, valószínűleg már régóta elhasználódott, hiszen több mint 50 évet töltött az űrben. A földön élő emberekre gyakorolt kockázatot alacsonynak tartják, de a kapszula várható repülési útvonala alapján a Föld 51,7° északi és déli szélesség között bárhol landolhat, ami a lakott világ nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a kapszula akár olyan északi helyeken is földet érhet, mint London, vagy olyan déli területeken, mint Dél-Amerika legdélibb csücske.
Eddig is történtek már ellenőrizetlen űrszemét incidensek. Lemmens elmondta, hogy az ember által készített objektumok Földre való visszatérése viszonylag gyakran előfordul, a nagyobb űreszközök esetében hetente, míg a kisebbek esetében naponta. Az objektumok általában elégnek a Föld légkörében, mielőtt elérnék a talajt. Példaként említette a Kínai Long March 5B rakétát, amely 2022-ben az Indiai-óceán felett lépett be, valamint a Tiangong-1 űrállomást, amely 2018-ban főként a Csendes-óceán felett égett el.
A Kosmos 482-t most szorosan nyomon követik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űreszközöket úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan eltávolíthassák őket az orbitális pályáról, lehetőleg ellenőrzött visszatérések révén. Ez lehetővé teszi a landing helyek pontos előrejelzését, csökkentve annak kockázatát, hogy a szemét lakott területekre essen, így védve az embereket és az ingatlanokat, miközben „kezelik a űrszemét környezeti hatását.”

