Az Expedíció valós idejű nyomonkövetése térképen.
Amennyiben információt szeretne kapni rendszeresen e-mailben az Expedíció eseményiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Különleges Expedíciók

Sarkutazások és híres teljesítmények

James Cook 1773. január 17-én elsőként szelte át hajójával a déli sarkkört. A kontinenst nem láthatta, de jéghegyekről beszámolt feljegyzéseiben.

Fabian von Bellingshausen, egy orosz expedíció vezetőjeként  elsőként látta meg az antarktiszi partokat a Vostok fedélzetéről (1820).

Vadászok
1819-ben felfedezték a Déli Shetland-szigeteket, majd a felfedezés utáni első nyáron fókavadászok özönlötték el a szárazföldet; e „fókabőr-láz” majdnem az állatok kihalásához vezetett.  1780 és 1892 között több mint 1100 fóka- és bálnavadász hajó fordult meg az antarktiszi partoknál.

Carsten Borchgrevnik norvég biológus lépett elsőként az Antarktiszi kontinens szárazföldjére (1895). A fáma szerint elsőségét csónakjából vízbeugorva szerezte meg, ezzel megelőzve társait.

Earnest Shackleton 1908-ban már a Déli-sark felé tartott, a 88˚ 17’-ig jutott; 180 km-rel a sarkpont előtt kénytelen volt visszafordulni.

Amundsen-Scott 1:0
Miután 1909. tavaszán az amerikai Robert Peary elérte az Északi-sarkot, hátra volt még a Déli-pólus bevétele. Ugyanabban az időben, 1910. nyarán, a norvég Roald Amundsen a déli tengerek felé irányította Fram nevű hajóját, és miután tudomást szerzett róla, hogy a brit Robert F. Scott is a Déli-sarkra készül, a nyílt kihívásként táviratot küldött neki: „Szíves tudomására hozom, hogy közeledem Antarktika felé. Amundsen.”
A két csapat hajója egymástól 700 km-re horgonyzott a déli földrész partjainál, az 1911-es déli sarki telet már a kontinensen töltötték, várva az antarktiszi nyár első kínálkozó jó idős napjaira. A norvégok két héttel előbb indultak, további előnyük volt, hogy bázistáboruk 100 km-rel közelebb volt a sarkponthoz, viszont Scott már ismerte az előtte álló út egy részét, a Beardmore-gleccseren pedig Shackleton nyomait követhette.
A norvégok 1911. december 14-én kitűzték lobogójukat a Föld legdélebbi pontján. A nemes verseny tragikusan végződött Scotték számára. Amúgy is elcsigázott, kimerült állapotukat tovább rontotta, hogy a sarkhoz közeledve megtalálták az elhagyott norvég tábor nyomait. Megelőzték őket… Rossz állapotban, lehangoltan fordultak vissza, harcukat ezután már a túlélésért vívták. Élelmiszerkészletük fogyatkozóban volt, tartós viharba kerültek, egy lépést sem tudtak továbbmenni, pedig a következő, előre elhelyezett élelmiszer-raktárig még 20 km volt hátra. Scott utolsó naplóbejegyzése 1912. március 29-i keltezésű, megfagyott holttesteiket nyolc hónappal később csonttá fagyva találták meg, szánjaikban több kg-nyi kőzetmintával…
Mindkét vezető és csapataik tiszteletére a Déli-sarkpont amerikai bázisát Amundsen-Scott Állomásnak keresztelték.

A modern felfedezés korszakát Richard Byrd amerikai tiszt első antarktiszi repülésétől fogva számítják (1928-29).

Fuchs-Hillary
1957-58-ban a Nemzetközi Geofizikai Év programja keretében Sir Vivian Fuchs és Sir Edmund Hillary vezetésével expedíciót szerveztek a déli kontinens átszelésére. A Weddell-tenger felől indulva áthaladtak a Déli-sarkon, majd sikeresen átjutottak a Ross-szigeteken létesített új-zélandi Scott bázisra.

A világ aljának tetején
Nicholas B. Clinch és expedíciója 1966. decemberében hódította meg Antarktika legmagasabb csúcsát, a 4897 m magas Vinson Masszífot. A hegy egy 20 km hosszú, 13 km széles lánc, a Sentinel-vonulat tagja. Clinchék a főcsúcs megmászása utáni napokban sorra birtokba vette a déli kontinens második, harmadik és negyedik legmagasabb csúcsait is.

Arved Fuchs és Reinhard Messner 1990-ben sível keresztezte a hatalmas jégmezőt, útjuk második felében szélsőségesen minimalizálták felszerelésük mennyiségét, rádióikat is maguk mögött hagyták.

Erling Kagge 1992-ben 49 nap alatt jutott el a sarkpontra egyedül sízve.

Ann Bancroft vezette női expedíció 1993 januárjában érte el a sarkot. Bancroft volt az első nő, aki mindkét pólus meghódítását maga mögött tudhatta.

Liv Arnesen norvég  hölgy egymagában sízve jutott a Déli-sarkra 1994-ben.

Sohasem késő – A Mount Vaughan Expedíció
Norman Vaughan szánhajtóként vett részt Richard Byrd 1928-as expedícióján, majd 1994-ben 89 évesen visszatért, hogy feleségével (és nagy létszámú segítő csapatával) megmássza a róla elnevezett 3140 m magas hegyet. Három nappal 89. születésnapja előtt megtette ezt.

Ismetetterjesztő könyv az Expedíció kalandjairól és az Antarktisz rejtelmeiről, a Generalpress kiadásában.
FIGYELMEZTETÉS! Az oldalon található információk bármilyen formában történő
ismételt megjelenítése vagy másolása az üzemeltető engedélye nélkül szigorúan tilos!
Copyright ©2002-2003 Magyar Antarktisz Program 2003. Minden jog fenntartva.
Design & SIRIUS CMS technology by www.erise.hu.