2003. januárjában - magyarok közül elsőként - kutató és filmes expedíció indul az Antarktiszra. A filmes stáb célja, hogy megörökítse a kutatók munkáját a fagyos kontinensen és 4 részes filmsorozatban bemutassa az Antarktisz jégvilágát, a kietlen jégsivatagok oázisait. A forgatás időpontja 2003. január elejétől március közepéig tart, kihasználva a délsarki nyár legenyhébb hónapjait. Helyszíne az Antaktiszi-félsziget mentén elhelyezkedő Déli-Shetland szigetvilág legnagyobb szárazulata, a King George-sziget.

Az öblökkel tarkított partvidékről nyáron visszahúzódik a jég, így ez a sziget egyike azon menedékeknek, ahol az Antarktisz legnépesebb állatkolóniái találnak otthonra. Az antarktiszi és a szamár pingvinek zajos költőtelepein mindennaposak a határviták. A fészkek körül zsákmányra leső szkuák, vészmadarak és halfarkasok köröznek. A jég alól kibukkanó sziklák ideiglenes otthonul szolgálnak a sziget egyetlen sirályfajának, a dominikánus sirálynak. A parttól távolabbi magasabb szirteken költ a végtelen tengerek fenséges halászmadara, az albatrosz. A fagyos oázisok sziklavilágában nem csak állatok telepszenek meg, hanem a költőtelepek körül, az elefántfókáktól, medvefókáktól nyüzsgő partokon zuzmók, mohák, moszattelepek is. Nyáron ott virítanak a kontinens virágos kertjei. Az olvadó édesvizek ugyanis átnedvesítik a sziklákat, s a törmelékhalmokban virágot bont az Antarktisz egyetlen szegfűféléje. A szigeten egyre gyakrabban látni az antarktiszi sédbúza gyorsan terjedő, fűszerű növénycsomóit. A King George-sziget a tomboló nyugati szelek és az Antarktisz körüli ciklonok zónájában fekszik, ezért egész évben erős szelek uralják. Április - májusban a kitartó szelek és a fagy elviselhetetlenné válnak, ekkor veszi kezdetét az antarktiszi tél. A kontinens állandó élővilágát képviselő parányi élőlényeken kívül csak az ember marad a fagy fogságában, méghozzá önként, hiszen több kutatóállomás is működik a szigeten.

Antarktisz - az élet fagyos szigete című filmünkben nem csak az antarktiszi nyár 2 hónapját örökítjük meg, hanem bemutatjuk expedíciónk életét, a King George-szigeten folyó kutatásokat, a kutatóbázisokat és - a magyar kutatók eredményeinek tükrében - a kontinens szerepét a Föld életében. Ilyen szélsőséges körülmények között a filmkészítés során számtalan technikai és egyéb problémát kell megoldanunk. Az első tulajdonképpen magával az emberrel kapcsolatos, aki a technikát kezeli. Erős szélben, hidegben komoly nehézségekkel kell szembesülni. Átfagyott kézzel, vagy kesztyűben a finom, precíziós mozgások kivitelezhetetlenné válnak, a szüntelenül tomboló szél megsokszorozza a fagy erejét, lehetetlenné teszi a kamera stabil tartását, a hangrögzítést, légi és vízi felvételek készítését. Az operatőrök nem mozoghatnak szabadon. Egy-egy jelenet forgatási helyszínének kiválasztásához először fel kell deríteni a terepet - hol vannak a jéghasadékok, megfelelő-e a biztosítás? -10°C alatt az elektronikus berendezések, az akkumulátorok teljesítménye minimálisra csökken, csak hőfejlesztő és hőtartó tokokban működtethetők, az újratöltéshez pedig napenergiát kell használni. A fagyos terep megnehezíti a speciális technikai eszközök használatát, felépítését (fahrt-sín, crane). A jeges víz alatti felvételekhez speciális búváröltözékre, kameratokra és felszíni biztosításra van szükség. Összességében a filmkészítés sarkvidéki körülmények között rendkívül gondos tervezést, rengeteg előkészületet, terepen pedig szívós, kitartó munkát igényel.